Szársegítségek II.

   Ellentartó vagy oppozíciós szárak

A felvevő, utánaengedő, kitartó és állítást adó szársegítségen kívül, melyeket többnyire mindenki ismer és a szakirodalom is gyakran említ, essen most szó azokról a szársegítségekről is, melyekről kevesebbet hallani, noha az oldal irányba végzett mozgásnál, mint pl. az oldaljárás, vállat be, vagy az eleje vagy hátulja körüli fordulatoknál jó szolgálatot tehetnek.

Így hívják őket, mert:

-          ellene tartanak az előre irányuló mozgásnak

-          szembe állítják a fart a vállal

Alkalmazásukkor az egyik oldalon megtartó kéz hatására, nem csak a ló nyaka, de az egész gerincoszlopa is meghajlik. Attól függően, hogy melyik ez a kéz (jobb vagy bal), érződik a hatása az egyik oldali vállon vagy faron. Ugyanakkor a másik oldalon is hatást vált ki a faron vagy vállon, ellentétes irányba mozdítva így azokat.

 Az ellentartó szárak két fajtáját különböztetjük meg:

1.  A direkt /közvetlen ellentartó szár:

a ló testével párhuzamos ellenállás: a jobb közvetlen ellentartó szár pl. fékezi a jobb első lábat és a fart balra mozdítja, ennek eredményeképpen pedig a vállak automatikusan jobbra mozdulnak. A ló vállaira nehezedve az első lábain fordul, balra tolva el a fart. 

2. A közvetett ellentartó szár:

rézsútos ellenállás a ló testéhez képest: a jobb közvetett ellentartó szár pl. a bal váll irányában tart ellen, miközben a mar előtt fékezi az előre irányuló mozgást és a vállakat balra mozdítja; ennek következményeképpen a far pedig jobbra mozdul. A ló a hátsó lábain fordul, vállait balra tolva el és határozottan a farára nehezedik.

 

    A közbenső/közbülső szár

A közbülső szár* nem ellen tartó szár, hisz annak ellenére, hogy némileg feltartóztatja az előre irányuló mozgást, nem fordítja ellentétes irányba a vállat és a fart vagy fordítva, hanem mindkettőt ugyanabba az irányba tolja el.

Azért hívják így, mert köztes irányban hat, az állat egyik testfelére, a mar mögött, enyhe ellenállást okozva: a jobb közbülső szár pl. a ló bal farának irányába hat és egyszerre mozdítja a vállakat és fart ugyanabba az irányba, balra. A ló egész teste ebbe az irányba mozdul tehát, szükségszerűen keresztezve a jobb végtagjait a bal végtagok előtt.

Korábban ezt a fajta szársegítséget az ellen tartó szárak közé sorolták, azonban jelenleg a Francia Lovas Sport Szövetség Kézikönyve nem sorolja ezek közé és megváltoztatva korábbi nevét, oldalra ható szársegítségnek vagy közbenső szárnak nevezi.
 

 

Bármelyik szársegítségről legyen is szó: oldalra mutató, támasztó, közvetlen ellen tartó, közvetett ellen tartó vagy közbülső, csak akkor hatásos, ha azt a kéz finoman, röviden és ismételten adja.

Az erősebb, hosszú és/vagy folyamatos beavatkozás is hasznosnak tűnhet egyes esetekben, de fárasztja a lovat, tönkreteszi az érzékenységét és sosem egyeztethető össze a könnyű szárkezeléssel és átenegedőséggel.

A szár kezelésénél a nehézséget az okozza, hogy meg kell találni a cselekvésre alkalmas pillanatot és kizárólag ebben a pillanatban alkalmazni a megfelelő segítséget: például, a jobb kéznek csakis az ugyanazon oldali első láb felemelkedésekor szabad beavatkoznia. Mikor ez a jobb első láb földet ér, a jobb kéz minden befolyásának azonnal engednie kell (fenntartva a kapcsolatot a ló szájával), majd ismételten aktívvá válnia, amikor a jobb első láb újra a levegőbe emelkedik.

Ez a szabály ugyanúgy igaz a csizmasegítségek esetében is, melyek csak akkor vezetnek eredményre, amikor az aktuálisan szóban forgó hátsó láb felemelkedik a földről. Amint az földet ér, a csizmasegítségnek szünetelnie/lágyulnia kell, egészen addig, amíg az említett hátsó láb újra a levegőbe nem lendül.

Hasonlóan zajlik mindez a testsúlysegítségnél is, melynek mindig finomnak, rövidnek és ismételtnek kell lennie, ahogy a szár- és csizmasegítségeknek is.

 

Felhasznált irodalom:

Chambry, Pierre: La equitación, Técnica. Entrenamiento.Competición. p. 176-178.

Képe: ua.

 

* A fent említett szársegítségek neveit spanyolból fordítottam értelemszerűen, mivel magyarul sehol nem találtam utalást rájuk. Elképzelhető, hogy magyarul másként nevezik őket, de a leírásuk és a képek alapján egyértelmű, hogy miről is van szó.