Lovak adás-vétele

Avagy vigyázat a rejtett hibákkal

Lovat venni illetve eladni mindig kényes ügy, amely megfelelő körültekintést igényel, mind a vásárló mind az eladó részéről. Szerencsére a ma már mindenki számára rendelkezésre álló, fejlett állatorvosi technológia miatt egyszerűbb a vevő dolga, mint hajdanán, a lovak adás-vétele mégis vita tárgyává válhat azokban az esetekben, amikor a vásárló rajta kívül álló okok miatt mégsem tudja a tervezett célra használni a lovat. Azokra a rejtett rossz szokásokra, elkendőzött vagy elsőre nem nyilvánvaló hiányosságokra, betegségekre gondolok itt, melyekkel a vásárló a ló állapotának felmérésekor nem volt tisztában, de ha ismerte volna ezeket, elállt volna vásárlási szándékától vagy alacsonyabb árat fizetett volna.

Van megoldás?

Sokan, ha ilyen problémával találják szemben magukat, panaszt tesznek ugyan a korábbi tulajdonosnál, de elégséges információ hiányában könnyen elbizonytalanodnak és akár le is nyelik a békát, gondolván, hogy ha tévedtek, már nincs visszaút. Számukra jó hír, hogy létezik erre vonatkozó jogi szabályozás, aminek ismeretében a reklamáció során meggyőzően lehet érvelni, vagy végső esetben ténylegesen jogi útra terelni a vitát.

Az 1959. évi IV., a Polgári Törvénykönyv 305. § (2) bekezdése értelmében az eladó felel azért, hogy az állat a megvásárlásakor rendelkezik a törvényben és a szerződésben meghatározott tulajdonságokkal. Persze arra is fel kell készülni, hogy baj esetén mindenki a másikra igyekszik hárítani a felelősséget, pedig eldönteni, hogy ki vétette a hibát, nagyon is egyszerű.

Három eset lehetséges a ló adás-vételnél:

1. Állatorvos bevonása nélküli adás-vétel, melynél a ló olyan rejtett hibával/kal rendelkezik, amit a vásárló nem tudott a vételkor felismerni: a felelősség az eladót terheli.
2. Állatorvos bevonásával történő adás-vétel, melynél a ló rejtett hibája az állatorvosi  vizsgálat/ok ellenére sem volt felismerhető: a felelősség az eladót terheli.
3. Állatorvos bevonásával törtenő adás-vétel, melynél a ló rejtett hibáját az állatorvos felismerhette vagy fel kellett volna ismernie: a felelősség az állatorvost terheli.

Állatorvosi vizsgálat alatt általában alap fizikális és -sántaságvizsgálatot kell érteni, de a hasznosítási mód és az ár nagyságrendjének függvényében más, alaposabb vizsgálatokra is sor kerülhet (röntgenvizsgálatok, endoszkópos ill. ultrahangvizsgálatok, laboratóriumi vizsgálatok, doppingteszt, stb.).

Mi számít rejtett hibának?

A legfontosabb kérdés mégis az, mi számít rejtett hibának? Erről általaban az állatorvos véleménye dönt, de minden esetben olyan problémákról beszélünk, melyek bizonyíthatóan születéstől megvannak vagy az előző tulajdonosnál alakultak ki, és amelyek meghiúsították vagy befolyasolták volna az adás-vételt, ha a vevő idejében tudomást szerez róluk. Álljon itt most néhány példa (a teljesség igénye nélkül), melyeket minden hozzáertő, becsületes állatorvos szavatossági hibának ítelne meg:

• kehesség
• karórágás
• levegőnyelés
• sántaság
• takonykór
• látóideg gyengeség miatti vakság
• rossz fogazat
• kitalált koradatok vagy meghamisított sütés
• epilepszia

Szerződés és szavatossági határidők

Befejezésül vessünk egy pillantást a szerződésre. Ennek világos megfogalmazása mindkét fél érdeke, nem csak, de főként a szavatossági hibák tekintetében. A szerződésben mindenképp szerepeljen, hogy az eladó nem tud a ló semmiféle hibájáról vagy betegségéről, illetve ha igen, azt/okat bele kell foglalni, a félreértések elkerülése végett. Mivel előfordulnak olyan esetek is, amikor a problémák a vételkor nem, csak napok, hetek elteltével jelentkeznek, és bebizonyosodik, hogy eredetük a ló vásárlása előttre nyúlik vissza, a szavatosság a vételtől számított 60 napig vagy a betegség felfedezésétől számított 60 napig érvenyes de sohasem  2 évnél tovább.